Ez az identitás nem azt mondja meg, mit tudunk, hanem hogy mit tartunk érdemesnek, védendőnek, továbbadandónak.
A közszolgálat nem attól különbözik más mesterségektől, hogy nehezebb, hanem hogy mások sorsa is múlik rajta – mondta, hozzátéve: „a közszolgálat nem egy szakma, hanem hivatás. Nemcsak tudás, hanem tartás is kell hozzá, ami nem tanulható a tankönyvekből”. Ez a tartás otthon kezdődik, a szülők példájából, a tanárok figyelméből, a mesterek útmutatásából táplálkozik – mondta.
Orbán Balázs fontosnak nevezte, hogy az állam működtetői időben felismerjék, „milyen világ jön felénk.” „Ha nem értjük meg a korszakot, amiben élünk, nem készítjük fel, akkor előfordulhat, hogy a világ aktuális erőpróbája túl nagy lesz a számunkra” – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, a világban jelenleg nagy változások vannak folyamatban, „újraosztás zajlik”, aminek több látható jele is van. Ide tartozik például, hogy másfélszer annyit költ a világ fegyverkezésre, mint húsz évvel ezelőtt, továbbá, hogy egyre több a háborús konfliktus, tíz év alatt ötszörösére nőtt a kereskedelmi korlátozások száma, a globális migrációs folyamatoknak pedig már csaknem 300 millió ember része – sorolta.
„A válasz nem a félelem, nem a sodródás, hanem a józan, higgadt felkészülés” – jelentette ki Orbán Balázs. Úgy folytatta: a történelem most „nemcsak kérdez, hanem vizsgáztat is, és az kap jelest, aki kimarad egy forrongó világ konfliktusaiból.”
A politikai igazgató rögzítette: az állam működtetése előrelátást, felelősséget és erkölcsi tartás igényel.
Hangsúlyozta: Magyarország békéjét, biztonságát és jólétét akkor is meg kell őrizni, ha jön egy világégés. Szavai szerint ennek öt alapelve van. Az egyik, hogy legyünk kiszámíthatóak, de ne kiszolgáltatottak.
A külkapcsolatainkat a realizmus és a nemzeti érdek motiválja
– tette hozzá. A második, hogy legyen erőnk, de ne mások ellen, hanem a magunk védelmére. A harmadik elv, hogy készüljünk fel minden válságra – sorolta Orbán Balázs, aki fontosnak nevezte azt is, hogy fektessünk a tudásba és az emberekbe, mert a legnagyobb erőforrás a közösség. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy Magyarország GDP-arányosan a legtöbbet költi a felsőoktatásra és a családtámogatásra az unión belül. Ötödik alapelvként a politikai igazgató azt emelte ki, hogy legyen hosszú távú, nemzedékeken átívelő stratégiája az országnak.
Egy ország jövője múlik azon, sikerül-e továbbadnunk, hogy miért éri meg hinni, kötődni, szolgálni a hazát. Magyarország jövője immár önökön is múlik”
– mondta a végzetteknek Orbán Balázs.
Kovács László, az NKE tudományos rektorhelyettese köszöntőjében arról beszélt, hogy az egyetemi évek alatt nem csupán ismereteket gyűjtenek a fiatalok. „Ez az időszak az útkeresésről szól, arról, hogy megtaláljuk magunkat a világban” – mondta, hozzátéve: a diplomaátadó ünnepség ezen útkeresés legfontosabb mérföldköve.
Hangsúlyozta: a tanulás mindig több puszta ismeretszerzésnél.
Olyan világnézet megalapozását készítjük elő, amely képes a közjó szolgálatát az egyéni ambíciók fölé helyezni”
– fogalmazott.
A rektorhelyettes kijelentette: az NKE a szolgálatára készít fel.
Az itt megszerzett tudás olyan értékrend és hivatás alapjait hordozza, amely a közösség iránti felelősségen, szakszerűségen és tisztességen nyugszik”
– fogalmazott. Rögzítette: a közszolgálat támaszt ad stabilitást teremt, bizalmat ébreszt.
(MTI)
Nyitókép forrása: MTI/Balogh Zoltán